Sosem vállalta fel nemét a sebész, aki először végzett császármetszést

0
80

A történelem során számos olyan esettel találkoztunk már, amikor is a nők a nemük letagadására kényszerültek annak érdekében, hogy kedvenc elfoglaltságuknak szenteljék idejüket. Reméljük, hamarosan elérkezik az az idő is, amikor a nemek különbözősége nem jelent majd akadályt vagy egyenlőtlenséget.

James Barry, azaz valódi nevén Margaret Bukley, több, mint 50 éven keresztül leplezte nemét és az igazság csak 1865-ben, a halálos ágyában derült ki. A XIX század egyik leghíresebb sebészét halála után a bejárónője készítette fel a temetkezési ceremóniára, amikor is megdöbbentő felfedezésben részesült, miszerint James doktor valójában egy nő volt.  A bejárónő bejelentésének hitelességét, a botrány elkerülése érdekében, akkoriban elsimították, az információ nem láthatott napvilágot.

A kutatók végül kiderítették James Barry híres brit orvos valódi eredetét, mivel az előkerült levelek megerősítették, hogy a katonaorvos egy ír kereskedő lánya volt, aki elrejtette a nemét, hogy orvosi diplomát szerezzen.

Évtizedekkel később Isobel Rae történész hozzáférést kapott a brit hadsereg zárt archívumához, és arra a következtetésre jutott, hogy a Barry név alatt rejtőző asszonyt Margaret Bukley-nak hívták. Rae szerint Margaret a nagybátyja, a híres ír színész, James Barry nevét vette fel. Azonban egészen a közelmúltig voltak más változatai is Dr. Barry eredetének.

Michael du Preez dél-afrikai orvos pontot tett a vitára, mivel sikerült megtalálnia a Bukley család személyes archívumát. Az archívumból származó levelek azt mutatták, hogy Margaret Bukley az első brit női orvos lehetett, anyja és liberális gondolkodású barátai aktív támogatásának köszönhetően.  

1789 körül született Cork városában és nem kellett sok idő a lehetőségeinek felismerésére, kamaszkorában rájött, hogy nőként nem számíthat izgalmas és sikeres jövőre. A lány édesanyjával Londonba költözött a nagybátyjához, James Barryhez, aki 1806-ban meghalt és Margaret elhatározta, fölveszi a nevét ahhoz, hogy jelentkezhessen az orvosi egyetemre

1809-ben lett megszervezve az elutazás Edinburgh-be. A lány unokaöccsének, James Barrynek adta ki magát, ezáltal belépést szerzett az orvosi karra, amely akkoriban a nők számára tiltott terület volt. Margaret platformos cipőt viselt, hogy magasabbnak tűnjön, hiszen alig volt több másfél méternél. Nőies külsejét hosszú ruhával leplezte, amelyet a nyári melegben sem vetett el.

Az egyetem befejeztével, 1812-ben James Barry katonai orvos lett, később pedig a katonai kórházak főfelügyelői posztjára emelkedett. Mély nyomott hagyott az orvostudomány történetében, mivel rengeteg reformot kezdeményezett a katonai kórházakban, kórházakat hozott létre a gyarmatok őslakosai számára és végül, de nem utolsó sorban a járvány ellen is harcolt. A nő lett az első brit sebész, aki sikeresen elvégezte a császármetszést, megmentve mind az anya, mind a gyermek életét. A műtétre 1826-ban Fokvárosban került sor és említenünk sem érdemes talán a bármilyen jellegű érzéstelenítő hiányát, hiszen ilyen jellegű termékek az 1800-as években még nem léteztek.

Bár az ismerősei egy vékony hangú férfira emlékeztek, Margaret viselkedése nem mutatkozott kifinomultnak és nőiesnek. Kifejezetten temperamentumos volt, sokszor emelte fel hangját vagy dobott a falnak eszközöket. Karrierje során gyakran használt durva, obszcén szavakat, de az is előfordult, hogy szimpátia jeleit mutatta ki betegeivel szemben és az állítások szerint, vádat is emeltek ellene, amiért túl messzire szeretett volna menni egy páciensével.

Elnézhetjük azonban a tapintatlan viselkedést, hiszen egyrészt ne felejtsük el, hogy hivatásának köszönhetően milyen sok segítséget nyújtott embertársainak, továbbá arról sem feledkezzünk meg, hogy mindezt úgy tette, hogy sosem lehetett önmaga, sosem lehetett egy „normális” élete.